Paprikamarmelade - Paprikalekvár



Paprikamarmelade


Ich weis, ich weis. Man darf nur Orangenmarmelade als Marmelade nennen...aber die anderen Namen passen auch nicht, es ist keine Konfitüre, ist auch keine Gelee....also, der Name beleibt.
Ich habe das Rezept von einem Restaurante-Besitzer in Lissabon bekommen. A Venda Lusitana 
So heisst die Taverne, da waren wir essen vor paar Tagen. Es ist ein kleines Lokal in Lissabon, vorne am Eingang sogar mit Verkaufstheke. Nur 10 kleine Tische mit jeweils 2 Stühlen stehen ganz eng beieinander. 
Die Atmosphäre ist heimisch, der Besitzer spricht gut englisch und französisch. Er bedient und berät jedem persönlich.
Er hat 2 Kennenlern-Menüs zusammengestellt, einmal mit, einmal ohne Fleisch. 
Da hat er uns ein kleines Gläschen von dieser Marmelade auf den Tisch gestellt...wir konnten nicht aufhören zum essen...
Er hat uns mehrere kleine Gerichte serviert, so auch ein kleines Gläschen Entenleberpastete...natürlich selbstgemacht...dann Käse, Wurst...
Also, lange Rede, kurze Sinn: die Marmelade passt hervorragend zum kaltem Fleisch, zu Leber, aber am besten schmeckt sie zum Käse... er hat uns heimische Ziegen-Schafskäse gebracht, der super lecker schmeckte....hmmmm, 
Natürlich musste ich mal nachfragen...fragen kostet nix... und tatsächlich, er hat mir das Rezept verraten. Ich habe ihm gesagt, ich werde nachmachen und mit seinem Erlaubnis das Rezept in meinem Blog veröffentlichen...er war da einverstanden. Also, ich schreibe Euch, wie ich sie gemacht habe. Es ist gar nicht kompliziert.

Grundrezept:

1 kg rote Paprika, (nicht Kalifornische Paprika, die ist zu fleischig)
1 kg Zucker,
1 Prise Zimt,
1 Prise, oder paar Tropfen etwas Scharfes...Chiliflocken, oder je nach Geschmack...kann man auch ganz scharf zubereiten, wie mann will. Ich habe sie pikant zubereitet. 
1 Tüte Geliermittel für Marmelade...

Zubereitung:

Paprika waschen, halbieren, Kerne und Strunk entfernen.
Auf ganz feine Streifen schneiden. In einen Topf geben und das Zucker darüberstreuen.
Jetzt gar nichts mehr machen, auch nicht umrühren, bitte! Einfach Deckel drauf und ruhen lassen für 48 Stunden.
Nach 48 Stunden sieht es so aus, wie auf dem ersten Bild. 
Jetzt aufkochen, dann auf kleine Stufe ca 15 Minuten köcheln lassen. Dann erst kommen das Geliermittel, Zimt und das Scharfe dazu.
Erneut paar Minuten köcheln lassen, dabei immer-wieder umrühren.
Solange kann man die Gläser vorbereiten.
Ich habe möglichst kleien Gläser ausgesucht. Natürlich waren sie schon sauber, aber nochmal ausgespült und so, wie sie waren, habe sie in die Mikrowelle gestellt und 60 sec. laufen lassen. 
Dabei wird das Glas ganz erwärmt, dieses paar Tropfen von Wasser drin wird aufgekocht und verdampft. 
Sozusagen wird es steril. 
Sofort heiss die Gläser füllen mit der heissen Marmelade und sofort den Deckel zudrehen.
Ich hoffe, Euch wird es genauso gut schmecken, wie uns.












                              Paprikalekvár

Tudom, nem lenne szabad lekvárnak hívnom, hiszen a lekvár az védett név, mármint a marmeláde. Csak a narancslekvár lehet lekvár, de a többi kifejezés sem passzol rá úgy igazán. Tehát marad lekvár....paprikalekvár.
Ezt a  receptet egy étterem-tulajdonostól kaptam Lissabonban, ahol egy pár nappal ezelőtt vacsoráztunk. Már otthon elhatároztuk, hogy ebbe a kis tavernába mindenképp elmegyünk. Nagyon jó értékeléseket kapott, nagyon érdekesnek tünt, amiket olvastam róla.
Természetesen nem bántuk meg!           A Venda Lusitana 

Ez a  taverna egy normális negyedben van, az öreg városrészben, ami csak 2 percre volt a szállásunktól. Csak 10 db kétszemélyes asztal áll a helyiségben, elől a bejárat után még egy eladópult is található.  A falakon ládák, borospolcok, hangulatos képek. Kellemes, családias hangulat terjeng, ahol a tulajdonos maga szolgál fel és hosszan elbeszélget vendégeivel, elmagyarázza az ételeit, miből és hogyan készülnek. Mindezt több nyelven. Saját maga tervezte ételeit, eleinte maga is főzött, de már két hölgy főz a kis konyhában...
Két ismerkedő, vagy ismertető menüje van....először olyan túristásnak tűnik a dolog, de jobbat nem is választhattunk volna.
Egy húsos és egy halas menü...tulajdonképpen halat szerettünk volna enni, de egész héten halat ettünk, így a húsosat választottuk. Megmondom őszintén, hogy a vörösboros sertéspofát, ami a menüben volt, nem is szerettem volna kihagyni. Tehát egymás után hordta nekünk a tulajdonos az ételeket, mindent elmagyarázott, melyik vidékről valók, stb. Ezek között volt ez a csodás paprikalekvár, amit egy kis üvegecskében szolgált fel....először azt hittem sáfrnyszálak vannak benne. (Nekem nem sikerült olyan vékonyra szeletelni, mint az övé volt.)  Az íze egész meglepő volt: cukorédes, a háttérben egy enyhe íz, de nem tudtam besorolni, mint kiderült: fahéj volt. Aztán miután lenyeltem egy nagyon enyhe pikáns íz. Mindez természetesen a paprika ízével párosítva. Isteni finom tehát.
Kipróbáltam többféle falathoz, passzol hideg húshoz, májhoz és a sajthoz szintén kiválóan.
Természetesen megkérdeztem a főnököt, hogy mi ez és hogy készül. Elmondta, majd engedélyt kértem tőle, hogy a receptet nyilvánosságra hozhassam, megoszthassam a blogon.
Tehát most leírom Nektek, hogy és mint készül a paprikalekvár, nem egy ördöngösség. 


Hozzávalók:

Alaprecept:

1 kg  hegyes pirospaprika,
1 kg cukor,
1 késhegynyi fahéj,
1 késhegynyi, vagy csipet erős fűszer, ízlés szerint
1 tasak lekvár zselésítő szer, (én olyant használtam, mint a képen látható)

Elkészítése:

A paprikát megmossuk, félbevágjuk, kiszedjük a csutkáját és a magokat.
Amilyen vékony szeletekre tudjuk, felszeljük.
Egy lábasba tesszük és ráborítjuk a cukrot. De nem keverjük el!!
Lefedjük és hagyjuk 48 órát állni.
Ezalatt feloldódik a cukor és leveses lesz az egész. ( mint az első képen)
Az idő elteltével feltesszük főzni. Kb 10 perc után hozzátesszük a többi hozzávalót és még kb 5 percig lassú tűzön, kevergetve továbbfőzzük.
Ezalatt előkészíjük az üvegeket. Sok kicsi üveget szedtem össze, mert így praktikusabb.
Az üvegek már tiszták voltak, ezért csak folyó vízzel átöblítettem, majd a mikróba állítottam őket. (vigyázat a csatos-üveggel nem megy így)
Egy perc alatt felforrósodnak az üvegek, mert az a pár csepp víz gőzzé változik. Az üvegek így sterilek lesznek. Rögtön forrón lehet felönteni lekvárral és azonnal rátenni a csavaros fedeleket. Nem kell dunsztolni, sem semilyen kémiát belekeverni...
Isteni finom lett, még sokszor fogok készíteni.


Kommentare

Kommentar veröffentlichen